Gaura Krisna Dásza

Yoga-sūtra I.2. magyarázat 4. A hamis ego (ahaṅkāra) működése

A hamis ego (ahaṅkāra) az ember saját önazonosítására utal. Az eredeti szanszkrit kifejezés szó szerint lefordítva „én-készítést” jelent. Ez nem egyszerűen az élőlény puszta “énérzetre” utaló szó, mint ahogyan azt néhány imperszonalista irányzatban magyarázzák, hanem az a mesterségesen kialakított, az eredetitől

Bővebben

11 február, 2015
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.2. magyarázat 3. Az intelligencia (buddhi) működése

Az intelligencia (buddhi) normális esetben az elmének és az érzékeknek az irányítójaként működik. Megkülönböztető-képessége által segít meghatározni a tárgyak természetét, értelmezve a tapasztalatokat, amikor azok az érzékek hatókörébe kerülnek.[1] Megkülönbözteti a jót a rossztól, s a funkciói között a

Bővebben

09 február, 2015
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.2. magyarázat 2. Az elme (manas) működése

Yoga-sūtra I.2. magyarázat 2. Az elme (manas) működése Az elme (manas), az intelligencia (buddhi) és a hamis egó (ahaṅkāra) tulajdonképpen belső érzékszervekként, illetve eszközökként (antaḥ karaṇa) funkcionálnak, amelyek a külső érzékszervekkel szemben nemcsak a jelen, hanem a múlt és a jövő érzéktárgyait is

Bővebben

08 február, 2015
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.2. fordítás és magyarázat 1. A jóga definíciója

2. sūtra yogaś citta-vṛtti-nirodhaḥ A jóga az anyagi tudatfolyamatok megfékezése. [I.2.] Ebben a sūtrában Patañjali a yogát technikai szempontból definiálja, s ezt a definíciót a későbbiekben majd fokozatosan kibővíti, tágítja, egyre teljesebb képet adva a folyamatról. E technikai megközelítésnek az oka az, hogy

Bővebben

07 február, 2015
0 Hozzászólások

„Mankók”a spirituális fejlődés útján

A védikus hagyományok szerint, eredetileg amikor egy tanuló elhatározta, hogy a guru āśramjába költözik azért, hogy elkezdje a lelki tökéletesség felé vezető életét, el kellett fogadnia bizonyos alapelveket, illetve gyakorlatokat ahhoz, hogy alkalmassá váljon erre. Ezeket a feltételeket nevezik a jógahagyományok

Bővebben

07 február, 2015
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.1. magyarázat 3. A jóga végső forrása

lord_vishnu_with_lakshmi_and_saraswati_on_sheshnag_pm07

Felmerülhet a kérdés, hogy a jóga tudományának mi a forrása? Vajon Patañjali volt a meg-alkotója? Ezt a kérdést tisztázza a szerző rögtön a jelenleg tárgyalt I. fejezet első szútrájában az “anuśāsanam” szó használatával. Ez a kifejezés olyan ismeretre, tudásra utal, amely már a múltban is létezett, s

Bővebben

05 február, 2015
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.1. magyarázat 2. A jóga irányzatai.

Az alapján, hogy egy önmegvalósítási irányzatban a jógi[1] az önmegvalósítása során hangsúlyosan milyen eszközöket részesít előnyben a fent említettek közül, más-más jógairányzatokat különböztetünk meg. Alapvetően három (illetve négy) fő irányzat ismert: a karma-yoga, a jñāna-yoga az aṣṭāṅga-yoga és a

Bővebben

04 február, 2015
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.1. fordítás és magyarázat 1.

1. sūtra atha yogānuśāsanam Most következzék a jóga tanításainak [előző korok hagyományai alapján történő] magyarázata. [I.1.] Az emberi élet tökéletésségére vágyó ember számtalanszor felteszi magának a kérdést, hogy vajon mely úton elindulva érheti el a tökéletes boldogság és szabadság állapotát? Azt a

Bővebben

03 február, 2015
0 Hozzászólások

Patandzsali

Yoga-sūtra I.2. magyarázat 4. A hamis ego (ahaṅkāra) működése

Yoga-sūtra I.2. magyarázat 3. Az intelligencia (buddhi) működése

Yoga-sūtra I.2. magyarázat 2. Az elme (manas) működése

Yoga-sūtra I.2. fordítás és magyarázat 1. A jóga definíciója

„Mankók”a spirituális fejlődés útján

Yoga-sūtra I.1. magyarázat 3. A jóga végső forrása

Yoga-sūtra I.1. magyarázat 2. A jóga irányzatai.

Yoga-sūtra I.1. fordítás és magyarázat 1.

Facebook

Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola

Hírlevél feliratkozás