Yoga-sūtra I.1. magyarázat 2. A jóga irányzatai.

Az alapján, hogy egy önmegvalósítási irányzatban a jógi[1] az önmegvalósítása során hangsúlyosan milyen eszközöket részesít előnyben a fent említettek közül, más-más jógairányzatokat különböztetünk meg. Alapvetően három (illetve négy) fő irányzat ismert: a karma-yoga, a jñāna-yoga az aṣṭāga-yoga és a bhakti-yoga.[2]

galta-sadhuAz irányzatokra nem csak a gyakorlás során alkalmazott eszköz a jellemző, hanem az általuk elérendő cél is, például az, hogy az Abszolútumot, Istent a személytelen Brahman energiaként, vagy részlegesen személyes tulajdonságokkal rendelkező, s a szívben az egyéni lélek mellett lakozó Paramātmāként, vagy esetleg személyes Bhagavānként, Īśvaraként akarják-e elérni. Így a karma-yoga a felszabadulást, a jñāna-yoga, a felszabadulás (brahma-sāyujya-mukti) mellett az anyagi szenvedések megszüntetését, az aṣṭāga-yoga mindezek mellett Istennel való mentális szintű kapcsolat kialakítását tűzi ki célul, melynek eredménye a Legfelsőbb Úr testébe való beleolvadás, vagyis az īśvara-sāyujya-mukti formájában elért felszabadulás.[3]  A bhaktiyoga Isten motiválatlan odaadó szolgálatát tűzi ki célul, amelyben a felszabadulás automatikusan jelentkezik az ún. sāmīpya-mukti formájában, amikor is a jógi, lelki gyakorló Isten személyes társaságát nyeri el az anyagi létből való kiszakadást követően. A brahma-sāyujya a Brahmanba, az īśvara-sāyujya pedig a Paramātmāba való beleolvadást, a vele való eggyé válást jelenti. Érthető, hogy a célok minősége meghatározó az egyes irányzatokban.[4]

93 SADHUS - MEDITATION-XLAz önmegvalósítás folyamatának során elfogadott eszközöket tekintve a karma-yoga a karmát, vagyis a tetteket használja fel az önmegvalósítás útján az önzetlen cselekedetek formájában, amely során természetesen a lemondás is nagy szerepet kap. A jñāna-yogában, vagyis a transzcendentális tudás jógafolyamatában a lelki tudás és a meditáció kap kiemelt jelentőséget. E jógairányzatba sorolható bele Patañjali nyolcfokú aṣṭāga-yoga rendszere is. A bhakti-yoga, vagyis a szunnyadó istenszeretet felébresztésének és Isten szolgálatának jógafolyamatában más eszközök mellett az Úrnak végzett szolgálat a legfontosabb eszköz. Az odaadó szolgálat folyamatai közül a legfontosabbak: Isten neveinek ismétlése mantrameditáció formájában, a Róla szóló hallás és a Reá történő emlékezés stb.[5]

Yoga-sūtra jelenleg tárgyalt első aforizmájában szereplő atha (most) szónak többféle jelentést is tulajdonít a magyarázói hagyomány. E kifejezés egyrészt felhívja a figyelmet az adott műben kifejtendő témára, másrészt utal arra is, hogy a tanulmányokhoz a jelenben kell élnie a jóginak, hiszen a folyamatosan fenntartott figyelem az, ami biztosítéka lehet a fejlődés sikerének.

SADHU-Suraj-dos-nuFontos megemlíteni, hogy az atha kifejezést a legtöbb jógahagyomány most, miután értelemben használja, ami arra utal, hogy a jóga tanulmányozásának és gyakorlásának vannak bizonyos előfeltételei. „Valami” után lehet azt elkezdeni. Ilyen előfeltétel egyrészt például az, hogy az élőlény emberi létformában szülessen meg, amely születés nagyon ritka, másrészt pedig az, hogy eljusson arra a megértésre, hogy az önmegvalósítás a legfontosabb célja az emberi életnek. Harmadsorban meg kell értenie azt, hogy a valódi boldogságot a lelki szférák és Isten megismerésén keresztül lehetséges elérni. Ezekkel a tudati képesítettségekkel kezdheti el valaki a jóga teljes folyamatát gyakorolni úgy, hogy az gyors lelki eredményt biztosítson a számára.

A Yoga-sūtra leendő tanulmányozójának a következőképpen kell gondolkodnia: „Már ismerem ezt a világot, s az anyagi élet jellemzőit, de én mást akarok, s ezért az önmegvalósítás (yoga) útjára szeretnék lépni, amely által örök lelki értékeket fedezhetek fel és soha el nem múló boldogságban lehet részem!” Ez a mentális attitűd az, amire kezdetben egy jóga-tanulónak szüksége van. Ez az attitűd aztán természetesen fejlődik tovább konkrétabb lelki célokká a yogī életében.

Ha hasznosnak találtad e cikket, akkor légy szíves küldj egy „like”-ot és oszd meg kérlek.

[Ez a részlet a Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötete, amely 2015 őszén jelenik meg a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola kiadásában, s az info@gaurakrisna.hu mail-címen már megrendelhető. A megrendelés regisztrálása a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítvány számlájára történő 2000 ft előleg befizetésével véglegesítődik. A számla száma: 10300002-10631841-49020018  Az évente megjelenő kötetek együttes fogyasztói ára 7-8000 ft körül várható.]

Jegyzetek:

[1] yogī (jógí) = jógát gyakorló személy

[2] Baktai, én.; Eliade, 1996; Fergustein, 2001; Tóth-Soma, 2009.

[3] A felszabadulás fajtáiról „A lélek sorsa a felszabadulás után” című alfejezetben a vedānta és az upaniṣadok tanításainak tárgyalásánál már részletesen szót ejtettünk (lásd a 7. lábjegyzetet)

[4] Tóth-Soma, 1998. 56. oldal.

[5] Tóth-Soma, L.: A jóga értelmezései. Tattva XIII. évfolyam 2. szám, 11-18. oldal. 2010. november.

Szerző: gaurakrisna

gaurakrisna

Gaura Krisna Dásza [Dr. Tóth-Soma László] vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató és vaisnava teológus, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektorhelyettese. 48 éves, számos könyv, cikk illetve ismeretterjesztő film alkotója, illetve munkatársa. Személyiségfejlesztő, regressziós hipnózis és csakra-terápiás tanfolyamai, valamint indiai spirituális kalandozásai népszerűek Magyarországon . Felesége Bárdi Nóra természetgyógyász-pszichológus, gyermekei a 4 éves Níla és a 2 éves Góvinda.

HAGYJ ÜZENETET!