Yoga-sūtra I.11. magyarázat 2. Az emlékezés típusai

smrti 11Általában a környezetünkkel való kapcsolatunk során egy érzéktárgyat (viṣaya) először érzékelünk, s csak ezáltal válunk alkalmassá arra, hogy a későbbiekben felidézzük azt.[1] Amikor a felidézést nem közvetlenül előzi meg az érzéktapasztalás, akkor beszélünk emlékezésről. Az anyagi tudatban történő emlékfelidéződés Vyāsa szerint kétféle lehet. Az első az, amikor 1.) a tudás, illetve az emlékkép megszerzési módját idézzük fel a végső emlékkép elérése érdekében, a második 2.) pedig az, amikor a tudás tárgyát idézzük fel közvetlenül. Amikor az első történik, azt inkább „emlékezni tudásnak”nevezhetjük,[2] amikor a második, az maga a szó szoros értelmében vett tényleges emlékezés folyamata. Mindkettő folyamatban az intelligenciának (buddhi) meghatározó szerepe van.

smrti 10Ezek szemléltetésére egy kulccsomó példáját hozhatjuk. Haza érkezve a bejárati ajtónk előtt állva többnyire zavartalanul nyúlunk abba a zsebünkbe, amelyikben a lakáskulcsunk található, mert egyszerűen emlékezünk arra, hogy oda tettük. Ez, a fenti két emlékfelidéződés közül a másodikra példa. Akkor azonban, amikor nem emlékezünk arra, hogy a kulccsomónkat hova tettük, a legáltalánosabban használt módszer az, hogy a jelen pillanatig „felgöngyölítjük” az eseményeket attól kezdve, amikor utoljára a kezünkben volt a kulcscsomónk. Ez az először említett emlékfelidézésre példa. smrti12Az előbbi esetben a citta egyszerű, többé-kevésbé passzív smṛti funkciója működött, az utóbbi esetben pedig tisztán az intelligencia „sakkozta” ki az utat ahhoz, hogy az emlékkép megjelenjen a tudatunkban.
Ez egy aktív, erőfeszítéssel járó tudati folyamat, mely általában jóval élénkebb, a valósághoz hűebb emlékkép felidézését eredményezi, mint az egyszerű emlékezés.

Kérlek, ha hasznosnak tartod e bejegyzést, küldj egy „like”-ot és oszd meg légy szíves. A hírlevelemre a főoldal alján tudsz feliratkozni. Ha valahol felhasználod a tartalmát, légy szíves hivatkozz erre a honlapra.

Megjegyzés: Ahogy haladunk előre a Yoga-sūtra tárgyalásában egyre több olyan fogalom és gondolat kerül elő, amelyek a korábbi sūtrákra és a magyarázatokra épülnek, s azok ismeretében válnak érthetővé. Ha az a terved, hogy rendszeresen olvasod ezeket a kis “közleményeket”, akkor javaslom, kezdd el az elejéről olvasni a bejegyzéseket.

[Ez a jegyzet a Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik. A könyv első kötete 2015 őszén jelenik meg a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola kiadásában, s az info@gaurakrisna.hu mail-címen már megrendelhető. A megrendelés regisztrálása a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítvány számlájára történő 2000 ft előleg befizetésével véglegesítődik. A számla száma: 10300002-10631841-49020018  Az évente megjelenő kötetek együttes fogyasztói ára 7-8000 ft körül várható.]

Jegyzetek:

[1] Ebben az aforizmában a viṣaya szó egyrészt a külső érzékszervek tárgyaira (látott, hallott stb. dolgok – lásd az I.15 sūtrát) és a belső érzékszervekek mentális működéseinek (pl. a jóindulat stb) tárgyára is vonatkozik (lásd az I.33. sūtrát). Az I.49. sūtrában a viṣaya az intuitív tudás tárgyára, az I.44.-ben pedig a finom-fizikai szintű meditáció (savicāra és nirvicāra samāpatti) tárgyára utal. Tehát minden olyan tapasztalásra, amely a cittában nyomot hagy.

[2] Kónyi 2004: 73.

Szerző: gaurakrisna

gaurakrisna

Gaura Krisna Dásza [Dr. Tóth-Soma László] vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató és vaisnava teológus, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektorhelyettese. 48 éves, számos könyv, cikk illetve ismeretterjesztő film alkotója, illetve munkatársa. Személyiségfejlesztő, regressziós hipnózis és csakra-terápiás tanfolyamai, valamint indiai spirituális kalandozásai népszerűek Magyarországon . Felesége Bárdi Nóra természetgyógyász-pszichológus, gyermekei a 4 éves Níla és a 2 éves Góvinda.

HAGYJ ÜZENETET!