Yoga-sūtra I.11. magyarázat 4. Emlékezés és önmegvalósítás

smrti 15Az érzéktárgyakkal való kapcsolatból származó tapasztalatok és az azokhoz fűződő ragaszkodás megzavarhatja a lelki gyakorló tiszta emlékezetét. A tiszta emlékezet az, amely az ember eredeti lelki helyzetére (svarūpa), a tökéletességhez vezető lelki gyakorlataira (sādhana), a Lefelsőbb Úrra (īśvara) és a Lelki tanítómesterre (guru) irányul. Erről a Bhagavadgītā (2.62-64.) a következőket tanítja: „Az emberben az érzékek tárgyain elmélkedve ragaszkodás ébred azok iránt. E ragaszkodásból kéj támad, a kéj pedig dühöt szül. A dühből teljes illúzió ered, az illúzióból pedig emlékezetzavar. Ha zavart az emlékezet, elvész az értelem, s az értelem elvesztésével az ember ismét visszasüllyed az anyagi lét mocsarába. De aki mentes minden ragaszkodástól és ellenszenvtől, és képes a szabadság szabályozó elveinek gyakorlása révén uralkodni az érzékein, az elnyerheti az Úr teljes kegyét.”[1]

agama 1A Śrīmad-Bhāgavatam (4.22.30-31) a következőképpen részletezi e folyamatot: „Amikor az elme és az érzékek az élvezet reményében az érzéktárgyakhoz vonzódnak, az elme izgalomba jön. Annak eredményeképpen, hogy az ember állandóan az érzéktárgyakra gondol, igazi tudata csaknem elvész, akár egy tó vize, amit a partján élő erős szalmaszálak lassan teljesen felszívnak. Amikor valaki eltér eredeti tudatától, elveszti a képességét, hogy emlékezzen korábbi helyzetére és felismerje a jelenlegit. Ha az emlékezet elvész, akkor minden elsajátított tudás hamis alapokra épül. A művelt tudósok úgy tartják, hogy ha ez bekövetkezik, a lélek elveszett.”

Guru-and-disciple-thumbAz emlékezet megfelelő használata fontos része a yogának. Az olyan lelki gyakorlatok, mint például a meditáció, amelyben a figyelem folyamatos fenntartása és például a mantránk jelentésére való emlékezés játszanak szerepet, elképzelhetetlenek a smṛti irányított használata nélkül.

Kérlek, ha hasznosnak tartod e bejegyzést, küldj egy „like”-ot és oszd meg légy szíves. A hírlevelemre a főoldal alján tudsz feliratkozni. Ha valahol felhasználod a tartalmát, légy szíves hivatkozz erre a honlapra.

Megjegyzés: Ahogy haladunk előre a Yoga-sūtra tárgyalásában egyre több olyan fogalom és gondolat kerül elő, amelyek a korábbi sūtrákra és a magyarázatokra épülnek, s azok ismeretében válnak érthetővé. Ha az a terved, hogy rendszeresen olvasod ezeket a kis “közleményeket”, akkor javaslom, kezdd el az elejéről olvasni a bejegyzéseket.

[Ez a jegyzet a Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik. A könyv első kötete 2015 őszén jelenik meg a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola kiadásában, s az info@gaurakrisna.hu mail-címen már megrendelhető. A megrendelés regisztrálása a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítvány számlájára történő 2000 ft előleg befizetésével véglegesítődik. A számla száma: 10300002-10631841-49020018  Az évente megjelenő kötetek együttes fogyasztói ára 7-8000 ft körül várható.]

Jegyzetek:

[1] Ebben az idézetben a „szabadság szabályozó elvei” azok az életmódbeli javaslatok, amelyeket egy lelki gyakorló számára a védikus szentírások yama és niyama alapelvekként fogalmaznak meg. Ezeknek a célja, hogy az ember a sattva kötőerőjébe emelkedhessen, ahonnét a lelki gyakorlatai által elérheti a megvilágosodást, az önmegvalósítás tökéletességét. Ezekről például a Bhagavad-gītā 17.14-16., a Śrīmad-Bhāgavatam. 7.11.8-12., 3.28.4, versei és a Yogasūtrák 2.30-35. aforizmái, valamint a Śāṇḍilya-upaniṣad első fejezete a beszélnek.

Szerző: gaurakrisna

gaurakrisna

Gaura Krisna Dásza [Dr. Tóth-Soma László] vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató és vaisnava teológus, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektorhelyettese. 48 éves, számos könyv, cikk illetve ismeretterjesztő film alkotója, illetve munkatársa. Személyiségfejlesztő, regressziós hipnózis és csakra-terápiás tanfolyamai, valamint indiai spirituális kalandozásai népszerűek Magyarországon . Felesége Bárdi Nóra természetgyógyász-pszichológus, gyermekei a 4 éves Níla és a 2 éves Góvinda.

HAGYJ ÜZENETET!