Yoga-sūtra I.12. magyarázat 4. Meddig kell követni a “gyakorlás” és a “lemondás” elvét?

ábrándozás 1

agama 1A rendszeres gyakorlás (abhyāsa), vagyis a tudat szabályozott állapotának és lelki tartalmának fenntartására tett erőfeszítés, és az érzéktárgyaktól való szabályozott elkülönülés (vairāgya) mindaddig szükséges, ameddig a lelki gyakorló el nem éri a természetesen fennálló, tökéletes lelki elmerülést (nirbīja-samādhi), ahol már a citta megszabadult mindennemű anyagi szennyeződésétől és teljesen a Legfelsőbbről, illetve a lélek Vele való kapcsolatáról szóló gondolatokban merül el. Ilyenkor a lélek eredeti természete torzítás nélkül nyilvánul meg. Természetesen a tökéletességet elért személyek is gyakorolnak, de nem azért, mert szükségük van rá, hanem azért, hogy példát mutassanak másoknak, és mert az Úr kegyéből transzcendentális örömet merítenek e gyakorlatokból.
meditationKṛṣṇa a Bhagavad-gītāban ezzel kapcsolatban így tanítja Arjunát: „Aki az önvalóban találja meg örömét, akinek emberi élete az önmegvalósítást szolgálja, s aki egyedül az önvalóban érez teljes elégedettséget, annak számára nincsen kötelesség. Az önmegvalósított embernek nincsen semmi célja előírt kötelességei végrehajtásával, de arra sincs oka, hogy ne végezzen ilyen munkát. Az ilyen ember nem függ egyetlen más élőlénytől sem. Ezért az embernek kötelességből kell cselekednie, anélkül hogy tettei gyümölcseire vágyna, mert aki vonzódás nélkül cselekszik, az eléri a Legfelsőbbet.[…] Bármit tegyen egy nagy egyéniség, a közönséges emberek a nyomdokába lépnek, és bármilyen irányadó mértéket szabjon meg saját példájával, az egész világ követi őt.”[1]

A kiváló, nagy tekintélyű transzcendentalisták mindig példaképek a yogīk társadalmában, s lemondottságuk, világi motivációktól való mentességük a hétköznapi emberek számára is vonzó. Így nagy a felelősségük abban, hogy milyen irányadó példát nyújtanak a közönséges embereknek, akik még az önmaguk életében sem látják, hogy mi kedvező, s mi kedvezőtlen a számukra.

A következő sūtrákban Patañjali a gyakorlás és a lemondás fogalmait definiálja.

 

Kérlek, ha hasznosnak tartod e bejegyzést, küldj egy „like”-ot és oszd meg légy szíves. A hírlevelemre a főoldal alján tudsz feliratkozni. Ha valahol felhasználod a tartalmát, légy szíves hivatkozz erre a honlapra.

Megjegyzés: Ahogy haladunk előre a Yoga-sūtra tárgyalásában egyre több olyan fogalom és gondolat kerül elő, amelyek a korábbi sūtrákra és a magyarázatokra épülnek, s azok ismeretében válnak érthetővé. Ha az a terved, hogy rendszeresen olvasod ezeket a kis “közleményeket”, akkor javaslom, kezdd el az elejéről olvasni a bejegyzéseket.

[Ez a jegyzet a Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik. A könyv első kötete 2015 őszén jelenik meg a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola kiadásában, s az info@gaurakrisna.hu mail-címen már megrendelhető. A megrendelés regisztrálása a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítvány számlájára történő 2000 ft előleg befizetésével véglegesítődik. A számla száma: 10300002-10631841-49020018  Az évente megjelenő kötetek együttes fogyasztói ára 7-8000 ft körül várható.]

Jegyzetek:

[1] Bhg. 3.17-19, 21.

Szerző: gaurakrisna

gaurakrisna

Gaura Krisna Dásza [Dr. Tóth-Soma László] vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató és vaisnava teológus, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektorhelyettese. 48 éves, számos könyv, cikk illetve ismeretterjesztő film alkotója, illetve munkatársa. Személyiségfejlesztő, regressziós hipnózis és csakra-terápiás tanfolyamai, valamint indiai spirituális kalandozásai népszerűek Magyarországon . Felesége Bárdi Nóra természetgyógyász-pszichológus, gyermekei a 4 éves Níla és a 2 éves Góvinda.

HAGYJ ÜZENETET!

EZ CSAK EGY DEMO BOLT, NEM HASZNÁLHATÓ!