Yoga-sūtra I.14. magyarázat 4. Második kritérium – a megszakítás nélküli gyakorlás

Szilárd gyakorlás 9_megsz nélk A szilárd talajon álló gyakorlás második kritériuma a megszakítás nélküliség. A sūtrában szereplő nairantarya kifejezés egyrészt arra utal, hogy a rendszeres sādhanát nem szabad megszakítani, hanem nagy eltökéltséggel, napi rendszerességgel kell fenntartani. Mélyebb jelentése ennek a szónak pedig az, hogy a yogī egyes lelki gyakorlatai között tulajdonképpen nincs semmi, ami nem a lelki életének a része.[1] Életének minden pillanata sādhana, de erről az előző sūtra magyarázatában már említést tettünk. Ahogy felkel, ahogy tisztálkodik, az ételének elkészítése és elfogyasztása, a konkrét sādhanája, a napjának vége, befejezése és az alvása mind a tudatosan felépített spirituális életének a része. Egy komoly lelki gyakorló „hétfőtől vasárnap éjfélig” lelki gyakorló, akár egyedül, akár mások társaságában van.

Szilárd gyakorlás 9c_megsz nélkTermészetesen a megfelelő alapokon nyugvó gyakorlás Patañjali által kiemelt jellemzőit a legtöbben nem tudják azonnal követni. Ezért nagyon fontos, hogy kezdőként folyamatosan fenntartható, megfelelő mennyiségű és minőségű lelki gyakorlatot fogadjunk el. Ez azért fontos, mert ez örömmel, lelkesedéssel jár együtt és viszonylag könnyen végezhető. Ennek segítségével, a szívünk tisztulása által és az idő előrehaladtával 100%-ossá tehető a lelki lefoglaltságunk, illetve gondolkodásunk. Alapvető szabály a spirituális úton, hogy nagyobb ereje van a rendszeresen végzett gyakorlatoknak, mint a nagy mennyiségűnek, amelyet viszont szeszélyesen, csak néha-néha, a kedvünk szerint végzünk. A hosszú idejű gyakorlás és annak megszakítás nélkülisége egyszerűen hozzászoktatja az elmét a lelki gyakorlatokhoz, amely a nagy számok és a szigorúság törvénye alapján hozzászokik, majd vonzódást fejleszt ki a transzcendenssel kapcsolatos dolgokhoz. A yogīnak egyszeűen a szokásává, illetve természetévé válik az, hogy az anyagi dolgok helyett transzcendentálisak kötik le.

Szilárd gyakorlás 9b_megsz nélkMegjegyzés: Ahogy haladunk előre a Yoga-sūtra tárgyalásában egyre több olyan fogalom és gondolat kerül elő, amelyek a korábbi sūtrákra és a magyarázatokra épülnek, s azok ismeretében válnak érthetővé. Ha az a terved, hogy rendszeresen olvasod ezeket a kis “közleményeket”, akkor javaslom, kezdd el az elejéről olvasni a bejegyzéseket.

[Ez a jegyzet a Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik. A könyv első kötete 2015 őszén jelenik meg a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola kiadásában, s az info@gaurakrisna.hu mail-címen már megrendelhető. A megrendelés regisztrálása a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítvány számlájára történő 2000 ft előleg befizetésével véglegesítődik. A számla száma: 10300002-10631841-49020018  Az évente megjelenő kötetek együttes fogyasztói ára 7-8000 ft körül várható.]

Jegyzetek:

[1] Remélem, hogy nem veszi senki rossznéven tőlem, hogy a yogī kifejezést azonosítom a lelki gyakorló személyével. Erre vonatkozóan a korábbiakban elmondtuk, hogy yogáról csak akkor beszélünk, ha a gyakorló célja anyagon túli. Ellenkező esetben csak valami másról beszélhetünk.

Szerző: gaurakrisna

gaurakrisna

Gaura Krisna Dásza [Dr. Tóth-Soma László] vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató és vaisnava teológus, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektorhelyettese. 48 éves, számos könyv, cikk illetve ismeretterjesztő film alkotója, illetve munkatársa. Személyiségfejlesztő, regressziós hipnózis és csakra-terápiás tanfolyamai, valamint indiai spirituális kalandozásai népszerűek Magyarországon . Felesége Bárdi Nóra természetgyógyász-pszichológus, gyermekei a 4 éves Níla és a 2 éves Góvinda.

HAGYJ ÜZENETET!