Yoga-sūtra I.16. magyarázat 2. A jógi anyagi világtól való eltávolodásának anatómiája.

soulinside6Az I.16. sūtrában Patañjali a puruṣa szót használja a lélekre. Néha Istennel kapcsolatban is említik e kifejezést, Őt azonban e mű külön, az īśvara szóval illeti. Puruṣa azt jelenti, hogy személy. Egyéniséggel, személyiséggel, eredetileg lelki tulajdonságokkal és tudattal rendelkező személy, aki a lelki szférákban az öröklét, a tökéletes tudás és a boldogság letéteményese.[1] Az önvalónk ilyen szintű megértése lehetővé teszi e világtól való tökéletes függetlenedésünket. Amikor a transzcendentális tudásnak köszönhetően megértjük, hogy valójában nem vagyunk része ennek a világnak, hogy maximum csak átutazók voltunk benne eddig a pillanatig, s az ezen utazáshoz életről életre használt és elhasznált anyagi testek sokasága csupán a „gardróbszekrényben sorakozó ruhák” egyes darabjaihoz hasonlatosak, akkor e világ jelentősége megszűnik a számunkra. Sőt, Patañjali a későbbiekben úgy fogalmaz, hogy a lelki céljukat elért jógik számára az anyagi világ teljesen el is tűnik, míg mások számára tovább létezik[2] a boldogság és a boldogtalanság forrásaként.[3]

 Thirst 2Ez az állapot természetesen magában foglalja azt, hogy az ember elveszíti minden szomját (vaitṛṣṇya) a három kötőerőből (guṇa) álló anyagi világ iránt. Ennek az ideiglenes világnak az „ízét” a kötőerők, a guṇák adják.[4] Olyanok, mint a fűszer az ételben. Ha egyikhez vagy másikhoz hozzászoktunk, akkor nélkülözhetetlennek gondoljuk, s a távollétükben, a hiányukkor olthatatlan vágyat, illetve „szomjat” érzünk az ismételt megtapasztalásukra. Ez az a szomj, illetve vágyódás (tṛṣṇā), ami újra és újra a megszokott gondolkodásra és cselekedetekre ösztönöz bennünket, s amely miatt ezt a világot a valódi otthonunknak tekintjük. E szomjtól kizárólag a már említett transzcendentális módszerekkel lehet megszabadulni, melyek középpontjában Isten megismerése áll. Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban a következőket mondja e szomj általi lekötöttség megszüntetéséről: „Az anyagi természet három kötőerejéből álló […] energiámat nagyon nehéz legyőzni. De akik átadták magukat Nekem, azok könnyen túllépnek rajta.”[5]

A szomj megszűnése egyben minden szenvedésnek is véget vet, hiszen azok három fő csoportjának mindegyike azért lehet része az életünknek, mert elvárásaink vannak e fizikai világ iránt. Mindenki, akit ez az anyagi léthez fűződő szomj feltételekhez köt – legyen az ember, állat vagy félisten -, arra kényszerül, hogy szenvedjen az ādhyātmika (a test és az elme okozta), az ādhibhautika (a más élőlények okozta) és az ādhidaivika (a természetfeletti erők okozta) kleśától, vagyis fájdalomtól.[6] Az önmegvalósítással mit sem törődő emberek úgynevezett boldogsága nem más, mint verejtékes küzdelem, hogy megszabaduljanak a feltételekhez kötött élet gyötrelmeitől. A meneküléshez azonban csak egyetlen út vezet: el kell fogadniuk a Legfelsőbb Úr transzcendentális menedékét. Kétségtelenül helytálló az az érv, hogy amíg az ember nem tesz szert megfelelő tudásra, addig nem képes megszabadulni az anyagi gyötrelmektől. Ám mivel az Úr transzcendentális lótuszlába tudással teljes, és az Ő odaadó szolgálata a lélek eredeti tevékenysége, az odaadó szolgálat elfogadásával teljesül ez a feltétel.[7]

Vairagya_sense-controll 4A vairāgya nem közönyt jelent, s nem is száraz, érzelem nélküli életet. Épp ellenkezőleg. A lemondásnak és a lelki megvalósításnak köszönhető anyagi vágynélküliség egy magasabb rendű boldogsághoz vezető út kezdete, amely a tiszta, motiválatlan istenszereteten alapul. Az emberi szeretet és érzelem az egyik legmagasabb rendű jelenség a teremtett világban. Nem véletlen, hiszen annak eredete a lélek valódi szeretetteljes és boldog természete. Ez azonban nem tiszta állapotban birtokló, kizárólagos és önös.

Ezzel a sūtrával zárult a Yoga-sūtra harmadik alfejezete, melyben az anyagi tudatban végbemenő változások alapvető eszközeiről, illetve módszereiről hallhattunk. A következő alfejezetben, – mely a 17. sūtrától a 20.-ig tart –, az előzőekben felsorolt módszerek alkalmazása által elérhető két fontosabb tudatállapotról hallhatunk, amelyek a tökéletességhez vezető út egyes (még kezdeti) állomásait képviselik. Patañjali a 19. és a 20. sūtrában az anyagi létfelfogáshoz ragaszkodó és az attól megválni vágyó emberekről is szót ejt, kitűzve az irányt, a módszert és a célt is mindazok számára, akik az önmegvalósítás folyamatát komolyan szeretnék gyakorolni.

[Ez a bejegyzés a Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik, amely 2015 novemberében jelent meg. A kötet a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola honlapján megrendelhető.

Jegyzetek:

[1] Lásd még az I.3. sūtra magyarázatát.

[2] kṛtārthaṃ prati naṣṭam apy anaṣṭaṃ tad-anya-sādhāraṇatvāt – Bár a céljukat elértek számára az anyagi világ (prakṛti) eltûnik, mások számára azonban egyetemes elvként mégis tovább létezik.” (YS.II.22.);

[3] …bhogāpavargārthaṁ dṛśyam (YS.II.18).

[4] A kötőerőkkel kapcsolatban lásd ismét az I.2. sūtra magyarázatát.

[5] Bhg. 7.14.

[6] Az anyagi szenvedések három fő csoportja az ādhyātmika-kleśa, vagyis a test és az elme okozta szenvedés, az ādhibhautika-kleśa, más néven a más élőlények okozta szenvedés és az ādhidaivika-kleśa a természetfeletti erõk okozta szenvedés. Ezek közül Patañjali a saját elme illetve anyagi tudat által okozott szenvedés egyes típusait részletezi majd a II. fejezet elején, a kleśák címszó alatt. Ezekről bevezető jelleggel már írtunk az I. fejezet 5. sūtrájának magyarázatában, amikor kitértünk a kliṣṭa– és az akliṣṭa-vṛttik természetére.

[7] Lásd A.C. Bhaktivedānta Swami Prabhupāda magyarázatát a Śrīmad-Bhāgavatam 3.5.40. verséhez.

Szerző: gaurakrisna

gaurakrisna

Gaura Krisna Dásza [Dr. Tóth-Soma László] vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató és vaisnava teológus, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektorhelyettese. 48 éves, számos könyv, cikk illetve ismeretterjesztő film alkotója, illetve munkatársa. Személyiségfejlesztő, regressziós hipnózis és csakra-terápiás tanfolyamai, valamint indiai spirituális kalandozásai népszerűek Magyarországon . Felesége Bárdi Nóra természetgyógyász-pszichológus, gyermekei a 4 éves Níla és a 2 éves Góvinda.

HAGYJ ÜZENETET!