Yoga-sūtra I.18. fordítás és magyarázat 1. Az asaṁprajñāta, vagyis amikor a jógi már tisztán transzcendentális folyamatot gyakorol

18. sūtra

virāma-pratyayābhyāsa-pūrva saskāra-śeo ‘nya

A [cittában zajló tudatműködés anyagi jellegének] megszüntetését gyakorolva [a jógi eljuthat] egy másik [racionálison túli] tudatszintre, amelyben a korábban említett tényezők [vitarka, vicāra, ānanda és asmitārūpa] csupán a tudatalatti lenyomatok formájában maradnak meg. [I.18.]

asamprajnata_1Ez a sūtra az előző aforizmában tárgyalt saṁprajñāta-samādhit követő másik (anyaḥ), fejlettebb tudatszintről beszél, amelyet a Yoga-sūtra magyarázói és a különböző jóga-hagyományok képviselői a-saṁprajñāta-samādhinak neveznek.

A virāma-pratyaya kifejezés a cittában zajló anyagi tudatműködés megszüntetésének akaratlagos tudati tevékenységére utal (a megszűnés, illetve megszüntetés tudatállapota). Vyāsa úgy magyarázza, hogy ez valamennyi anyagi minőségű citta-vṛtti leállítását jelenti,[1] amelyet a jóginak az előző sūtrában említett négy „stratégiai ponton” kell gyakorolnia (abhyāsa). A meditációt végző transzcendentalista a folyamatban felébredő kíváncsiságának köszönhetően elkezdhet egy tisztán transzcendentális folyamatot, amelyben a tudat rögzített állapota nem durvafizikai (vitarka) vagy finomfizikai (vicāra) alapokon áll, s nem is az éppen tapasztalt meditatív, de még anyagi minőségű boldogság (ānanda), vagy önmaga illuzórikus éntapasztalása (asmitā) jellemzi.

asamprajnata_2A jóginak ezek mindegyikén (pūrva) túl kell lépnie ahhoz, hogy a lelki gondolkodás szintjére emelkedhessen. A tudat anyagi jellegű működését transzcendentális jellegű meditációval lehet ténylegesen leállítani, illetve megtisztítani. Olyan meditációval, amelyet hasonló, valóban lelki minőségű „hétköznapi” élet és gondolkodás jellemez. E meditációban leggyakrabban a már említett három, tisztán lelki tényező szerepelhet, mint a meditáció fókuszpontja: Isten (īśvara), a lélek (puruṣa) és kettőjük kapcsolata (yoga). A folyamatnak, ahogy azt majd a későbbiekben, az I. 23-29 sūtrák, de főleg a 28. sūtra tárgyalása során látni fogjuk, az Úr iránti odaadás hangulatában kell zajlania ahhoz, hogy végleg kiszabadítson az anyagi világból, s ezzel együtt teljes mértékben megnyilvánítsa eredeti lelki formánkat (svarūpa), s az Úrral való kapcsolatunkat (rasa).

[Ez a bejegyzés a Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik, amely 2015 novemberében jelent meg. A kötet a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola honlapján megrendelhető.]

Jegyzetek:

[1] sarva-vṛtti-pratyastamaye saṁskāra-śeṣo nirodhaś cittasya samādhir asaṁprajñātaḥ (Vb.I.18.3.)

Szerző: gaurakrisna

gaurakrisna

Gaura Krisna Dásza [Dr. Tóth-Soma László] vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató és vaisnava teológus, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektorhelyettese. 48 éves, számos könyv, cikk illetve ismeretterjesztő film alkotója, illetve munkatársa. Személyiségfejlesztő, regressziós hipnózis és csakra-terápiás tanfolyamai, valamint indiai spirituális kalandozásai népszerűek Magyarországon . Felesége Bárdi Nóra természetgyógyász-pszichológus, gyermekei a 4 éves Níla és a 2 éves Góvinda.

HAGYJ ÜZENETET!