Yoga-sūtra I.18. magyarázat 2. Az asaṁprajñāta, vagyis ami a racionális érzékelésen túl található

asamprajnata 5Ahogy az I.18. sūtra legutóbbi bejegyzésben közölt fordításából már tudjuk, az asaṁprajñāta-samādhi egy olyan „racionálison túli tudatállapot”, amelyben az anyagi tudat (citta) aktív része már kizárólag transzcendentális jellegű tevékenységben vesz részt, s így a meditációban megformálódó vṛttijei akliṣṭa (anyagi világhoz nem kötő) jellegűek. Ez egy aktívan lelki tudat, amelynek a mélyén (a citta aktív, felszíni területe alatti többé-kevésbé passzív részében) azonban a tudat korábbi, anyagi tevékenységeinek maradványai (śeṣa) lenyomatok (saṁskārák) formájában még megtalálhatók.

Az asaṁprajñāta tudatállapot a fejlett jógi állandó transzcendentális törekvésének köszönhetően alakul ki, s kizárólag lelki élményekből származó legmagasabb rendű ragaszkodásnélkülisége (para-vairāgya) révén szilárdulhat meg. Ez végül a nirbīja-samādhi állapotához vezeti a jógit, amelyben a tudat még a saṁskārák formájában sem szennyezett az anyag által, ugyanakkor tökéletesen elmerül, átitatódik a lelki energiával.[1]

asamprajnata 6 omA Bhagavad-gītāban a nirbīja-samādhi klasszikus értelemben vett tökéletes lelki elmerülésével kapcsolatban Kṛṣṇa így tanítja Arjunát:  „A tökéletesség szintjén, melyet transznak, vagyis samādhinak neveznek, az ember elméje a jóga gyakorlása révén megszabadul minden anyagi tevékenységtől. E tökéletesség jellemzője, hogy a jógi ebben az állapotban tiszta elméje (citta) segítségével megláthatja önvalóját, s örömet, élvezetet tud meríteni abból. Ebben az örömteli állapotban határtalan lelki boldogságban van része, melyet transzcendentális érzékszerveivel tapasztal. E szilárd helyzetben sohasem tér el az igazságtól, s ide eljutva úgy gondolja, ennél nagyobb kincsre soha nem tehet szert. Ezt az állapotot elérve még a legnagyobb nehézségek sem rendítik meg. Ily módon valóban mentes az anyaggal való kapcsolat okozta minden szenvedéstől.”[2]

asamprajnata_3A nirbīja-samādhi az a tudatállapot, amely mentes az anyagi világhoz kötő, s így a végső szenvedést okozó kleśáktól és mindenféle fizikai és mentális anyagi tettől, vagyis karmától.[3] Ennek eléréséhez azonban a jóginak meg kell válnia attól a ragaszkodástól, amely az anyagi világhoz fűzi, mert csak így találkozhat az Úrral. Ezen a hosszú úton sok-sok csábító dologgal találkozhatunk, amely eltéríthet bennünket a célunktól, s amely arra ösztönöz, hogy ne váljunk meg anyagi identitásunktól. Anélkül azonban, hogy ezt megtennénk, nem leszünk képesek a további fejlődésre.

[Ez a bejegyzés a Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik, amely 2015 novemberében jelent meg. A kötet a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola honlapján megrendelhető.]

Jegyzetek:

[1] Vyāsa azért, mert az asaṁprajñāta-samādhihoz vezető lelki gyakorlat önmagában hordozza a nirbīja-samādhi elérését, magára az asaṁprajñātára is nirbīja-samādhiként utal (Vb.I.18. – tad-abhyāsa-pūrvakaṁ hi cittaṁ nirālaṁbanam abhāva-prāptam iva bhavatīty eṣa nirbījaḥ samādhir asaṁprajñātaḥ). A Yoga-sūtra I.47-51. sūtrájának ismeretében azonban megérthetjük, hogy a tökéletes nirbīja-samādhiban már saṁskārák szintjén sincs anyagi szennyeződés a tudatban.

[2] Bhg. 6.20-23.

[3] Lásd Vācaspati Miśra e sūtrához fűzött magyarázatának utolsó mondatát: Rāma, Prasāda 1998: 35.

Szerző: gaurakrisna

gaurakrisna

Gaura Krisna Dásza [Dr. Tóth-Soma László] vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató és vaisnava teológus, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektorhelyettese. 48 éves, számos könyv, cikk illetve ismeretterjesztő film alkotója, illetve munkatársa. Személyiségfejlesztő, regressziós hipnózis és csakra-terápiás tanfolyamai, valamint indiai spirituális kalandozásai népszerűek Magyarországon . Felesége Bárdi Nóra természetgyógyász-pszichológus, gyermekei a 4 éves Níla és a 2 éves Góvinda.

HAGYJ ÜZENETET!