Yoga-sūtra I.2. fordítás és magyarázat 1. A jóga definíciója

tükör 1

2. sūtra

 yogaś citta-vtti-nirodha

 A jóga az anyagi tudatfolyamatok megfékezése. [I.2.]

tükör 3Ebben a sūtrában Patañjali a yogát technikai szempontból definiálja, s ezt a definíciót a későbbiekben majd fokozatosan kibővíti, tágítja, egyre teljesebb képet adva a folyamatról. E technikai megközelítésnek az oka az, hogy általa a szerző szeretne rávilágítani arra a problémára, amely végső soron a lélek anyagi világhoz való kötöttségét eredményezi. Felhívja a figyelmet arra, hogy nem fémből készült láncok, vagy rácsok, esetleg börtöncellák tartanak fogságban bennünket ebben a fizikai világban, hanem a saját anyagi tudatunk, mely tévesen érti meg az élőlény valódi természetét, eredeti helyzetét és e világhoz fűződő kapcsolatát.

A sūtrában használt citta kifejezés nem más, mint az „anyagi tudat”. Ez a lélek eredeti transzcendentális tudatának (cit) szennyezett formája, torz tükörképe, amelynek segítségével az élőlény e világban érzékel, megismer, és elemez. Gyakorlatilag a citta felelős valamennyi pszihés tevékenységünkért. Gondolkodik, érez, s akar. Működéséért három összetevője felelős, melyek a manas (elme), a buddhi (intelligencia) és az ahaṅkāra (a hamis egó). A védikus metafizikában ezeket az összetevőket finom-fizikai elemeknek tekintik, amelyek éppúgy az anyag-világ részei, mint az öt durva-fizikai elem (a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter)[1]. A durva-fizikai elemek a feltételekhez kötött élőlény durva-fizikai testét (stūla-śarīra) és a környező világot, a finom-fizikai elemek pedig a finom-fizikai testét (sūkma-śarīra) alkotják.

tükör 4Alapjában véve e finom-fizikai elemek élettelenek és tudat nélküliek, egyedül a lélek testben való jelenléte miatt képesek tudatosként viselkedni, s az élőlény anyagi tudatát (citta) létrehozni. Ugyanúgy, ahogy egy darab vas mágnesként viselkedik egy mágnes társaságában, a citta (és az elemei is egyenként) a lélek tiszta tudatával kapcsolatba kerülve látszanak természetüknél fogva tudatosnak. Az elme, az intelligencia és a hamis egó tulajdonképpen belső érzékszervekként, illetve eszközökként (anta karaṇa) funkcionálnak, amelyek a külső érzékszervekkel szemben nemcsak a jelen, hanem a múlt és a jövő érzéktárgyait is érzékelik. A múltra visszaemlékeznek, a jelenben feldolgozzák az érzéktapasztalatokat, a jövőt illetően pedig előrevetítik, kikövetkeztetik azt, vagy éppen elképzelik a majdan tapasztalandó tárgyakat, jelenségeket. A külső érzékszervek ennek megfelelően hozzájuk képest alárendelt helyzetben vannak. A következő bejegyzésben a citta ezen összetevőiről írok majd.

Ha hasznosnak találtad e cikket, akkor légy szíves küldj egy „like”-ot és oszd meg kérlek.

[Ez a részlet a Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik. A könyv 2015 őszén jelenik meg a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola kiadásában, s az info@gaurakrisna.hu mail-címen már megrendelhető. A megrendelés regisztrálása a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítvány számlájára történő 2000 ft előleg befizetésével véglegesítődik. A számla száma: 10300002-10631841-49020018  Az évente megjelenő kötetek együttes fogyasztói ára 7-8000 ft körül várható.]

Megjegyzések:

[1] Bh.g.7.4.

Szerző: gaurakrisna

gaurakrisna

Gaura Krisna Dásza [Dr. Tóth-Soma László] vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató és vaisnava teológus, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektorhelyettese. 48 éves, számos könyv, cikk illetve ismeretterjesztő film alkotója, illetve munkatársa. Személyiségfejlesztő, regressziós hipnózis és csakra-terápiás tanfolyamai, valamint indiai spirituális kalandozásai népszerűek Magyarországon . Felesége Bárdi Nóra természetgyógyász-pszichológus, gyermekei a 4 éves Níla és a 2 éves Góvinda.

HAGYJ ÜZENETET!

EZ CSAK EGY DEMO BOLT, NEM HASZNÁLHATÓ!