Yoga-sūtra I.20. magyarázat 4. A tökéletes samādhi avagy a Legfelsőbb Úrra való emlékezés

I.20_4_samadhi_paramatmaA Legfelsőbb Úrra való emlékezés, illetve a Róla szóló meditáció azzal kezdődik, hogy emlékezünk az Ő transzcendentális természetére, valamint arra, hogy a neve és Ő maga nem különböznek egymástól. Ezt elindíthatja egy, az Úrra utaló mantra-mag ismétlése, mint pl. a Patañjali által a későbbiekben említésre kerülő praṇava, vagyis az oṃ szótag is, illetve egy Isten személyes aspektusára utaló mantra, nevezetesen a mai korra a Védák által javasolt „hare kṛṣṇa hare kṛṣṇa kṛṣṇa kṛṣṇa hare hare hare rāma hare rāma rāma rāma hare hare mantra. A szent neveken keresztül történő emlékezésnek a magasabb szintjén az Úr transzcendentális formájáról szóló irányított meditációt gyakorolják. Ha valaki ennek védikus irodalom által javasolt módjára kíváncsi, akkor ő azt a Śrīmad-Bhāgavatam 3.28.12–34 verseiben megtalálhatja, illetve e bejegyzés végén is közöljük e leírást az 1. számú lábjegyzetben.[1]

Pebble Stones and Flower in Tropical GardenA Legfelsőbb Úrra való ilyen jellegű mély emlékezés és meditáció természetesen vezet el az anyagi tudat lelki energiában való teljes elmerüléséhez, vagyis a samādhi állapotába. A tudat ezen állapotában kizárólag a meditáció tárgya (a Legfelsőbb Úr, a lélek illetve kettejük kapcsolata) ragyog a cittában. A tudat ekkor teljesen megtisztul, átlényegül, s képes a fizikai és a transzcendentális világ közötti alapvető különbség megtapasztalására.

Ez a bölcsesség (prajñā) az, amely a jógi folyamatos lelki látásmódjának, s így az anyagi öntudatától való megszabadulásnak is az alapja.

Az I.20. sūtrában (az utolsó négy bejegyzésben) tárgyalt módszer elemeinek sorrendje szintén jelentős. Azt, hogy a felsorolás sorrendiséget is jelent, a pūrvaka kifejezés használata jelzi. Jelentése „korábbi”, „az előző”, illetve „megelőzve a többi által”. Könnyű megérteni, hogy a hit (śraddhā) eltökéltséget, ez figyelmet és a célunkról szóló gondolatokat, illetve emlékezést (smṛti) indukál, amely végül a lelki energiában történő tökéletes elmerülést (samādhi), különbségtévő tudást és bölcsességet (prajñā) eredményez.

I.20_4_samadhi_fényAz itt megfogalmazott folyamat nem azok számára rendeltetett, akik ebben a világban remélik a boldogságuk megtalálását, hanem másoknak (itareṣām), a felszabadulásra törekvő jógiknak az útja ez. A következő sūtrában Patañjali a lelki életet gyakorlók típusairól, és céljaik elérésének közvetlen folyamatáról tesz említést.

[Tekintettel arra, hogy ebben a bejegyzésben már a Yoga-sūtra előrehaladottabb elemzése olvasható, annak érdekében, hogy a kedves olvasó teljességében megérthesse, szükséges a korábbi aforizmák, illetve magyarázatok áttanulmányozása. Ez a bejegyzés a Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik, amely 2015 novemberében jelent meg. A kötet a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola honlapján megrendelhető.]

Jegyzetek:

[1] “Amikor az ember e jóga gyakorlásával tökéletesen megtisztította elméjét, félig lehunyt szemmel koncentráljon az orra hegyére, s nézze az Istenség Legfelsőbb Személyiségének formáját! Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének örömteli arca a lótuszvirághoz hasonlatos. Szeme piros, mint a lótusz belseje, sötét teste pedig olyan, mint a kék lótusz szirmai. Kezei közül háromban kagylót, korongot és buzogányt tart.

Csípőjét fényes ruha fedi, amely olyan sárga, mint a lótusz porzószálai. Mellkasán a Śrīvatsa jelet, a fehér szőrtincset viseli, nyakában a ragyogó Kaustubha ékkő függ. Nyakában csodás erdei virágokból készült füzért visel, mely körül döngicsélő méhek rajzanak, akiket megrészegített az édes illat. Igazgyöngy nyaklánc, korona, kardíszek, karkötők és bokaperecek ékesítik fenségesen. Derekát és csípőjét öv veszi körül, így áll bhaktája szívének lótuszán. Megjelenése végtelenül elragadó, s derűs vonásai örömmel töltik el a Reá pillantó bhakták szemét és lelkét. Az Úr örökkévalóan szépséges, s minden bolygó valamennyi lakója számára imádandó. Örökké fiatal, s mindig arra vágyik, hogy áldásait szórja bhaktáira. […]

Meditáljunk az Úr örök formáján addig, amíg elménk megingathatatlanná nem válik! Az odaadó szolgálatban így elmerülve a jógi mindig látja magában az Urat amint áll, sétál, hever vagy ül, mert a Legfelsőbb Úr kedvtelései mindig csodálatosak és vonzóak. Amikor a jógi az Úr örök formájára összpontosítja elméjét, ne szemlélje a testrészeket együtt, hanem rögzítse elméjét külön-külön az Úr minden egyes testrészére. A bhakta először rögzítse elméjét az Úr lótuszlábára, amit a villám, az ösztöke, a zászló és a lótusz jelei díszítenek. Gyönyörű rubin körmeinek ragyogása a hold pályájára hasonlít, s eloszlatja az ember szívének sűrű sötétségét. Az áldott Úr Śiva még áldottabbá válik attól, hogy fején tartja a Gangesz szent vizét, melynek forrása az a víz, amely az Úr lótuszlábát mosta. Az Úr lába olyan, akár a villámcsapás, amely szétzúzza a meditáló bhakta elméjében hegyként tornyosuló bűnt. Meditáljunk hát hosszan az Úr lótuszlábain!

A jóginak szívébe kell zárnia Lakṣmī, a szerencse istennője cselekedeteit, akit valamennyi félisten imád, s aki a legrangosabb személyiség — Brahmā — anyja. ő az, aki örökké a transzcendentális Úr lábát és combját masszírozza, végtelen figyelemmel szolgálva őt. A jógi azután meditációjában rögzítse elméjét az Istenség Személyiségének combjára, minden energia tárházára. Az Úr combja kékesfehér színű, mint a lenvirág ragyogása, s amikor Garuḍa hátán utazik, megmutatkozik combja végtelen kecsessége. A jógi meditáljon az Úr gömbölyű csípőjén is, amelyet öv ölel körül, azon a páratlan szépségű sárga selyemruhán nyugodva, amely a bokájáig ér.

Azután a jógi meditáljon az Úr holdhoz hasonlatos köldökén a hasa közepén. Ebből, ami az univerzum alapját képezi, sarjad az a lótuszszár, amely valamennyi bolygórendszert magában foglalja. Ez a lótusz a hajléka Brahmānak, az első teremtett lénynek. A jógi rögzítse elméjét az Úr mellbimbóira, amelyek a legkülönlegesebb pár smaragdra hasonlítanak, s melyek a mellkasát díszítő tejfehér gyöngysor sugaraitól fehérnek látszanak. A jógi azután meditáljon az Istenség Legfelsőbb Személyiségének mellkasán, Mahā-Lakṣmī istennő nyugvóhelyén. Az Úr mellkasa a forrása az elme minden transzcendentális gyönyörének s a szem teljes elégedettségének. A jógi ekkor vésse emlékezetébe az Istenség Személyiségének nyakát, az Istenség Személyiségéét, akit az egész univerzum csodál. Az ő nyaka csupán emeli a Kaustubha drágakő szépségét, amely mellkasán függ.

A jógi aztán meditáljon az Úr négy karján, az anyagi természet változatos működését irányító félistenek minden hatalmának forrásán. Aztán koncentráljon az ékszerekre, melyeket a Mandara-hegy csiszolt ragyogóvá a forgásával. Meditáljon az Úr korongján, az ezer küllőjű, szikrázóan ragyogó Sudarśana cakrán, valamint a kagylón, amely az Úr lótuszhoz hasonlatos tenyerében olyan, akár egy hattyú. A jógi meditáljon az Úr buzogányán, amelyet Kaumodakīnak neveznek, s amely nagyon kedves Neki. Ez a buzogány sújt le a démonokra, az örökké ellenséges harcosokra, s vérükkel szennyeződik be. Koncentráljon az Úr nyakát körülölelő szépséges virágfüzérre, melyet mindig kedvesen zümmögő méhek zsonganak körül, s meditáljon az Úr nyakát ékesítő igazgyöngy nyakláncon, amely a tiszta élőlényeket képviseli, akik örökké őt szolgálják.

Aztán meditáljon az Úr lótuszhoz hasonlatos arcán, az Úrén, aki különféle formáit a vágyakozó bhakták iránti könyörületességéből nyilvánítja meg ebben a világban. Orra nemes vonalú, kristálytiszta orcáját csillogó, alligátor alakú fülbevalóinak rezgése világítja meg. Ezután a jógi az Úr gyönyörű arcán meditáljon, melyet göndör haj keretez, s melyet lótuszhoz hasonló szemek és táncoló szemöldökök díszítenek. Arcának kecsessége megszégyenítené a rajzó méhek körültáncolta lótuszvirágot és a párban úszó halakat. A jógik meditáljanak teljes odaadással az Úr szemének gyakori, könyörületes pillantásán, mert az enyhíti a bhakták háromféle félelmetes szenvedését. Szerető mosolyával kísért pillantásai végtelenül kegyesek.

Meditáljon a jógi az Úr Śrī Hari legjótékonyabb mosolyán is, azon a mosolyon, amely felszárítja mély bánat okozta könnyeik óceánját mindazoknak, akik leborulnak Előtte. Meditáljon az Úr ívelt szemöldökein is, amelyek belső energiája révén nyilvánulnak meg, hogy a bölcsek érdekében elbűvöljék a nemiség istenét. Szeretettel és ragaszkodással átitatott odaadással meditáljon szívének legmélyén az Úr Viṣṇu nevetésén, amely olyan elragadó, hogy nagyon könnyű meditálni rajta. Amikor a Legfelsőbb Úr nevet, láthatóvá válnak apró fogai, melyek jázminbimbókhoz hasonlítanak, s melyeket ajkainak ragyogása rózsaszínre fest. Ha a jógi egyszer átadja elméjét e látványnak, többé ne vágyjon látni semmi mást.

Követve ezt a folyamatot, a jógiban lassan tiszta szeretet ébred az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Hari iránt. Ahogy az odaadó szolgálatban fejlődik, túláradó örömében szőrszálai égnek állnak, s örökké nagy szeretetében ontott könnyei folyamában fürdik. Fokozatosan elméje is — amit eszközként használt arra, hogy vonzza az Urat, ahogy egy halat horogra lehet csalni — felhagy az anyagi cselekedetekkel. Amikor az elme így teljesen megszabadul minden anyagi szennyeződéstől, s megválik az anyagi érzéktárgyaktól, épp olyan lesz, mint egy mécses lángja. Ekkor valóban összekapcsolódik a Legfelsőbb Úr elméjével, s tapasztalja, hogy eggyé válik Vele, mert mentes az anyagi kötőerők egymásra ható áradatától. A transzcendens legfelső szintjén az elme megszabadul minden anyagi visszahatástól, és saját dicsőségében állapodik meg, ami transzcendentálisan fölötte áll minden anyagi boldogságnak és szenvedésnek. Ekkor a jógi felismeri az igazságot az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fűződő kapcsolatáról. Felfedezi, hogy az öröm és a fájdalom, valamint azok kölcsönhatásai, melyeket mind saját magára vonatkoztatott, valójában a hamis egonak köszönhetőek, ami a tudatlanság terméke.

Szerző: gaurakrisna

gaurakrisna

Gaura Krisna Dásza [Dr. Tóth-Soma László] vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató és vaisnava teológus, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektorhelyettese. 48 éves, számos könyv, cikk illetve ismeretterjesztő film alkotója, illetve munkatársa. Személyiségfejlesztő, regressziós hipnózis és csakra-terápiás tanfolyamai, valamint indiai spirituális kalandozásai népszerűek Magyarországon . Felesége Bárdi Nóra természetgyógyász-pszichológus, gyermekei a 4 éves Níla és a 2 éves Góvinda.

HAGYJ ÜZENETET!