Yoga-sūtra I.24. fordítás és magyarázat 1. Isten definíciója I. – a Legfelsőbb Úr egy személy

I.24_1_félistenek 2

 I.24. sūtra

kleśa-karma-vipākāśayair aparāmṛṣṭaḥ puruṣa-viśeṣa īśvaraḥ

Az Īśvara (Isten) olyan [transzcendentális tulajdonságokkal rendelkező] különleges Személy (puruṣa), akit nem érintenek meg a szenvedést kiváltó tényezők, sem pedig az anyagi tettek és azok visszahatásai, s akit semmiféle [fizikai születésbe kényszerítő] hatás nem befolyásol. [I.24.]

I.24_2_borító_istenAmikor a jóga útján járva az ember Isten odaadó szolgálatába kezd, s megpróbálja látni és érzékelni a jelenlétét mindenben, felmerülhet benne a kérdés, hogy „kicsoda is Isten? Milyen tulajdonságokkal rendelkezik?” Tekintettel arra, hogy a védikus tradícióban számtalan úgynevezett félisten létezik a Legfelsőbb személy mellett, s a Legfelsőbb Úrnak is megannyi inkarnációja (avatāra) van, Patañjali technikai oldalról tisztázza, hogy amikor īśvaráról, Istenről beszél, akkor minőségileg milyen „lényre” gondol. A hindu tradíció, s maga a védikus irodalom is néha īśvaraként (irányító) utal a félistenekre is, abból az okból, hogy a teremtés bizonyos területeit közvetlenül ők irányítják. Ők azonban nem mások, mint magasan fejlett, de a hétköznapi élőlényekhez hasonlóan feltételekhez kötött élőlények, akiket a jóság, a szenvedély és néha a tudatlanság kötőereje is befolyásol. Ugyanolyan egyéni lelkek ők, mint a többi élőlény e világban, akik a születés és a halál körforgásában vándorolnak életről életre.

I.24_1_IstenIsten, a szó szoros értelmében vett Legfelsőbb Úr, egy különleges tulajdonságokkal rendelkező transzcendentális élőlény (puruṣa-viśeṣa). A puruṣa kifejezés általában a transzcendentális élőlényekre utal, akik öröklétet (sat), teljes tudást és tudatot (cit) valamint soha nem fakuló boldogságot (ānanda) tapasztalnak eredeti helyzetükben. Amíg a hétköznapi élőlények (jīvák) elfelejthetik ezt a helyzetüket és tökéletes tulajdonságaikat, s az anyagvilág hatása alá kerülve, azzal azonosulva illúzióban élnek, addig Isten soha nem kerül ezek hatása alá. Gyakran nevezik Őt advaitának, olyannak, akiből nincsen második, acyutának, aki sohasem bukik el, anādinak, aki kezdet nélküli, s aki ādya, mindennek az eredete.[1] Ő különleges, egyedi, senki és semmi sem hasonlítható Hozzá. A védikus szentírások ezért különböztetik meg Istent a többi puruṣától valami olyan jelzővel, amely az Ő kiemelkedő helyzetére utal. Patañjali e sūtrában az īśvarát puruṣa-viśeṣának, különleges puruṣának nevezi, de olvashatunk Róla ādi-puruṣaként, vagyis eredeti élőlényként,[2] purāṇa-puruṣaként, a legősibb lélekként,[3]ādi-devaḥ” puruṣaként, vagyis eredeti Istenség Személyiségeként[4] és „sahasra-śīrṣā” puruṣaként is, aminek a jelentése: sokezer fejjel rendelkező (mindent látó) Úr.[5] A védikus sāṁkhya filozófia két örök kategoriája közül Ő a legfőbb puruṣa, aki a többi puruṣa által használt anyagi világnak (prakṛti) a végső forrása.

I.24_1_virág a cseppbenNéha, főleg a személytelen filozófiát valló Śaṅkarācārya vonalát követő māyāvāda filozófusok, az īśvarára a prakṛti anyagi és a puruṣa lelki természetének elegye által létrehozott személyes, egyfajta alacsonyabb rendű istenként tekintenek. Ők a transzcendentális dimenzióban tagadják a tulajdonságok, a lelki forma és a személyiség létezését, mert meditációjuknak és lelki gyakorlataiknak az egyik alapja minden olyannak a tagadása, amely az anyagvilágban fellelhető. Így nem képesek megérteni azt, hogy a sat, a cit, és az ānanda minőségek hogyan hozhatnak létre formákat, s olyan változatosságot, amely minden anyagi szennyeződéstől mentes. Ők azt gondolják,  hogy a lelki dimenzióban nincs forma, s nem gondolják, hogy ott Isten személyes formát ölthet. Ezzel gyakorlatilag azt állítják, hogy a Legfelsőbb Úr illúzióba kerülhet az anyagi energia hatása által.

A fenti sūtrában Patañjali az īśvara legfőbb, az Őt a többi puruṣa fölé emelő tulajdonságait említi meg azért, hogy egy jógi biztosan el tudja dönteni azt, hogy ki az īśvara-pranidhāna folyamatában az imádat és odaadás végső tárgya, lelki gyakorlatainak elérendő célja (parama-gati). Ezekről a tulajdonságokról beszélünk részletesen a következő bejegyzésekben.

[Tekintettel arra, hogy ebben a bejegyzésben már a Yoga-sūtra előrehaladottabb elemzése olvasható, annak érdekében, hogy a kedves olvasó teljességében megérthesse, szükséges a korábbi aforizmák, illetve magyarázatok áttanulmányozása. Ez a bejegyzés a Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik, amely 2015 novemberében jelent meg. A kötet a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola honlapján megrendelhető.]

Jegyzetek:

[1] Brahmasaṁhitā 5.33. (Bhaktisiddhanta Sarasvati Goswami Thakura, 1985)
[2] BS. 5.29-55.
[3] Bhāg. 1.5.6. Bhg. 11.38.
[4] Bhg. 11.38.
[5] Śvetāśvatara-upaniṣad 3.14-15.

Szerző: gaurakrisna

gaurakrisna

Gaura Krisna Dásza [Dr. Tóth-Soma László] vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató és vaisnava teológus, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektorhelyettese. 48 éves, számos könyv, cikk illetve ismeretterjesztő film alkotója, illetve munkatársa. Személyiségfejlesztő, regressziós hipnózis és csakra-terápiás tanfolyamai, valamint indiai spirituális kalandozásai népszerűek Magyarországon . Felesége Bárdi Nóra természetgyógyász-pszichológus, gyermekei a 4 éves Níla és a 2 éves Góvinda.

HAGYJ ÜZENETET!

EZ CSAK EGY DEMO BOLT, NEM HASZNÁLHATÓ!