Yoga- sūtra I.3. fordítás és magyarázat 1. A jóga valódi célja

I.3. sūtra

tadā draṣṭuḥ svarūpe ‘vasthānam

[Az anyagi tudatfolyamatok megfékezését és megtisztítását követően] a Látó (az egyéni lélek) saját [eredeti] formájában helyezkedik el. [I.3.]

A yoga gyakorlásával számos eredményt lehet elérni. Mindezek mellett azonban a védikus tradíció kifejezetten hangsúlyozza, hogy a valódi célja az önmegvalósítás, a valódi énünk megismerése. Erre utal ez a sūtra is, amely a jóga gyakorlásának abszolút eredményét említi meg. Egy jógatanulónak már a folyamat elején tudnia kell, hogy a lelki hagyomány milyen célt állít elé.

A yoga figyelmes és eltökélt gyakorlásával a yogī megismerheti valódi önmagát, eredeti önvalóját. Ez a sūtra az élőlényt draṣṭuḥnak, vagyis látónak nevezi. Látó abból a szempontból, hogy a környezetének érzékelésében szerepet játszó durva-fizikai és finom-fizikai érzékszervek mögött ő a tényleges tapasztaló.

neuronA szaglás, az ízlelés, a látás, a tapintás és a hallás érzékszervei a cittával együtt képtelenek önmagukban az érzékelésre. A lélek (draṣṭuḥ) jelenléte nélkül a tudatnak a halvány fénye sem jelenik meg bennük. Az inger, az ingerület, s a kialakult érzet elemzése, értékelése a lélek örökké tudatos természetének köszönhetően valósulhat meg, s ő az, aki ezeket a tapasztalatokat a saját céljai beteljesítése érdekében végső soron használja.

Ezért nevezi őt Patañjali látónak, illetve végső tapasztalónak. Ez a tapasztaló lélek az, aki a jóga áldásos folyamata révén a feltételekhez kötött állapotból felszabadulttá válhat, visszanyerve eredeti transzcendentális formáját (sva-rūpa) és természetét.soulinside3 A védikus irodalom szerint „a felszabadulás az élőlény állandó helyzete örök formájában, melyet akkor nyer el, amikor elhagyja a folyton változó durva és finom anyagi testeket.”[1]

Magától értetődően merülhet fel a kérdés, hogy mi is valójában az élőlény eredeti formája, illetve lelki természete? Az egyéni puruṣa, vagy más néven jīva egy transzcendentális valóság, amely eredeti természetes helyzetében (sva-rūpa) nem rendelkezik anyagi formával, anyagi tulajdonságokkal vagy anyagi önazonosítással, viszont transzcendentális formát és tulajdonságokat birtokol. Kṛṣṇa arra tanítja Arjūnát a Bhagavad-gītā második fejezetében, hogy a lélek öröktől fogva létezik, s hogy a jövőben sem fog megszűnni a létezése. Amíg azonban az anyagi világhoz ragaszkodik, addig születésről születésre újabb testeket kell elfogadnia (megtapasztalva a születést s az elmúlást) az összegyűjtött karmájának megfelelően.

ruhapróbaTeste a fogantatása pillanatától kezdve a gyermekkoron, és a serdülőkoron át az öregkorig folyamatosan változik, s a lélek egy egy e világi életének a végén egy másik testbe költözik. Amíg az anyagi testnek nincsen állandósága, addig az örökkévaló lélek változatlan. Teste akár a ruházata is rendszeresen elhasználódik, s cserélnie kell. Így vándorol egyik testből a másikba, az anyagi boldogság és a boldogtalanság örvényeitől hányattatva szüntelenül addig, amíg el nem éri a felszabadulást, s az Úr tiszta szolgálatát az ő eredeti lelki helyzetében.[2]

Kérlek, ha hasznosnak tartod e bejegyzést, küldj egy „like”-ot és oszd meg légy szíves.

[Ez a jegyzeta Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik. A könyv 2015 őszén jelenik meg a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola kiadásában, s az info@gaurakrisna.hu mail-címen már megrendelhető. A megrendelés regisztrálása a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítvány számlájára történő 2000 ft előleg befizetésével véglegesítődik. A számla száma: 10300002-10631841-49020018  Az évente megjelenő kötetek együttes fogyasztói ára 7-8000 ft körül várható.]

Jegyzetek:

[1] muktir hitvānyathā rūpaṁ sva-rūpeṇa vyavasthitiḥ (Śrīmad Bhāgavatam.2.10.6) E versben említett durvafizikai test a föld (bhūmiḥ), víz (āpaḥ), tűz (analaḥ), levegő (vāyiḥ) és éter (kham) metafizikai elemekből álló érzékekkel tapasztalható testre, a finom fizikai test kifejezés pedig az elme (manaḥ), értelem (buddhiḥ) és hamis egóból (ahaṁkāraḥ)álló anyagi tudatra vonatkozik.

[2] Bh.g. 2. 12-13, 16-17, 20, 22-24.

Szerző: gaurakrisna

gaurakrisna

Gaura Krisna Dásza [Dr. Tóth-Soma László] vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató és vaisnava teológus, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektorhelyettese. 48 éves, számos könyv, cikk illetve ismeretterjesztő film alkotója, illetve munkatársa. Személyiségfejlesztő, regressziós hipnózis és csakra-terápiás tanfolyamai, valamint indiai spirituális kalandozásai népszerűek Magyarországon . Felesége Bárdi Nóra természetgyógyász-pszichológus, gyermekei a 4 éves Níla és a 2 éves Góvinda.

HAGYJ ÜZENETET!