Yoga-sūtra I.4. magyarázat 8. A tökéletesség küszöbén (ānanda-maya-kośa)

ánanda maya kosaAz Ānanda-maya-kośa az ötödik és a legutolsó önazonosítási “burok” a sorban, amely a tiszta lelked befedi. Ez az önvalót már nemcsak ismerő, hanem tapasztaló, s ezen a szinten gondolkodó, érző és cselekvő, boldogsággal teli (ānanda) önazonosság állapota, amely tulajdonképpen az önvaló tulajdonságait teljesen tükröző intelligenciával történő azonosulás állapota. Az ānanda-maya-kośát kauzális, vagyis okozati testnek is nevezik, mert erre épülnek rá a hamis én már említett rétegei. Ez a tiszta tudatállapot lelki boldogsággal teli, amelyet azonban még nem a lélek, hanem a finom-fizikai test szintjén tapasztal meg az ember.[1]

ánanda maya kosa 4A valódi cselekvő, tapasztaló és tudatos lény a lélek, de ezen az önazonosítási szinten az élőlény összetéveszti az intelligenciát (buddhi), mint finom fizikai elemet az önvalóval (ātmā, jīva). Nem is csoda, hiszen a tiszta intelligencia teljes mértékben az önvaló tulajdonságait tükrözi vissza. Az intelligencia ez esetben önmagát ruházza fel a cselekvő és tapasztaló szereppel, konkrétan megélve azt, s úgy gondolja, hogy “ő” az önvaló.[2] Ami miatt ez még mindig egy önvalót befedő (bár nagyon finom) burkolat, az az, hogy az intelligencia ezesetben csak egy tükörként funkcionál, amely igaz, hogy pontosan, de még mindig csak tükrözi az önvalót. Önmaga sem nem örök, de még csak a tudat jeleit sem mutatja a lélek jelenléte nélkül. Keletkezését tekintve az anyagi energia hozza létre.[3] Patañjali a későbbiek során ezzel kapcsolatban a következőket mondja:

ánanda maya kosa 6A sattva [által dominált tiszta intelligencia] és a puruṣa vagyis a lélek [egyaránt] határtalannak és anyaggal nem keveredőnek tekintése, valamint egymástól meg nem különböztetése tulajdonképpen anyagi tapasztalat (bhoga). A sattva-guṇa az anyagvilág részeként valójában a lélek céljait szolgálja. A lélek saját céljára [az anyagi világtól való elszakadására] irányított saṁyama (a tudat rögzítése) által a róla szóló [transzcendentális] tudás megismerhető”.[4] Aki megérti és megtapasztalja a sattva-gūṇa (az anyagi energia legfinomabb formája)[által dominált intelligencia] és a transzcendentális lélek (puruṣa) közötti teljes különbséget, s csak így lát, az a létezés valamennyi állapota fölött hatalmat nyer, és szert tesz a mindentudás képességére is.[5]

Visszatérve a Yoga-sūtra jelen (I.4.) aforizmájához elmondhatjuk, hogy a feltételekhez kötött és a felszabadult élőlények közötti különbséget az önmegvalósítás (yoga) folyamatának rendszeres gyakorlása és az önmegvalósított állapot megjelenése jelzi. Fontos megérteni, hogy még ha valaki nem is érte el a tökéletes állapotot, de szigorúan egy felszabadult lelket (a guruját) követve tisztán lelki alapelvek szerint él, akkor felszabadultnak tekinthető, mert ha nem is természetesen, de az intelligenciája segítségével az anyagi energiától függetlenül saját transzcendentális természetének megfelelően cselekszik. Ezt az állapotot természetesen idővel felváltja a ténylegesen felszabadult, anyagi kötöttségektől mentes helyzet.

Kérlek, ha hasznosnak tartod e bejegyzést, küldj egy „like”-ot és oszd meg légy szíves. A hírlevelemre a főoldal alján tudsz feliratkozni.

[Ez a jegyzeta Yoga-sūtra három kötetesre tervezett kiadásának első kötetéből származik. A könyv 2015 őszén jelenik meg a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola kiadásában, s az info@gaurakrisna.hu mail-címen már megrendelhető. A megrendelés regisztrálása a Bhaktivedanta Kulturális és Tudományos Intézet Alapítvány számlájára történő 2000 ft előleg befizetésével véglegesítődik. A számla száma: 10300002-10631841-49020018  Az évente megjelenő kötetek együttes fogyasztói ára 7-8000 ft körül várható.]

Jegyzetek:

[1] Ādī Śaṇkarācārya: Viveka-chudamani 189-191.

[2] Az önmegvalósítás némely iskolájában úgy gondolják, hogy az ānanda-maya-kośa maga a lelki test, amely nem anyagi, de amelyet a tökéletesség elérésekor a lélek, a puruṣa ugyanúgy levet, mint az anyagi testjeit. A fentiek fényében ez az elmélet nem állja meg a helyét. Ugyanúgy, ahogyan a durva fizikai test sem válik lelkivé attól, hogy a lélek tudata megnyilvánul benne, a buddhi sem válik lelki dologgá csak azért, mert a lélek tulajdonságai tükröződnek benne. A buddhi az anyagi test része, amelynek szintjén az ānanda-maya-kośa tudatszint kialakul.

[3] Bizonyos források arra utalnak, hogy az intelligencia a szenvedély kötőerejéből (rajo-guṇa) származik (Śrīmad-Bhāgavatam 3.26.29). A kötőerők (guṇák) az anyagi világban működő olyan univerzális energiák, amelyek mindennek a természetét és működését meghatározzák. A sattva (jóság és fény), a rajas (szenvedély és aktivitás) és a tamas (sötétség, tétlenség) minősége az egész anyagi teremtésben meghatározó szerepet játszik. Tóth-Soma László, Személyiségfejlesztés felsőfokon – felülemelkedés önmagunk és környezetünk korlátain. 34. old.

[4] sattva-puruṣayor atyantāsaṁkīrṇayoḥ pratyayāviśeṣo bhogaḥ parārthatvāt svārtha-saṁyamāt puruṣa-jñānamYoga-sūtra 3.36.

[5] sattva-puruṣānyatā-khyāti-mātrasya sarva-bhāvādhiṣṭhātṛtvaṁ sarva-jñātṛtvaṁ ca – Yoga-sūtra 3.50.

Szerző: gaurakrisna

gaurakrisna

Gaura Krisna Dásza [Dr. Tóth-Soma László] vallásfilozófus, jóga-meditáció oktató és vaisnava teológus, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola rektorhelyettese. 48 éves, számos könyv, cikk illetve ismeretterjesztő film alkotója, illetve munkatársa. Személyiségfejlesztő, regressziós hipnózis és csakra-terápiás tanfolyamai, valamint indiai spirituális kalandozásai népszerűek Magyarországon . Felesége Bárdi Nóra természetgyógyász-pszichológus, gyermekei a 4 éves Níla és a 2 éves Góvinda.

HAGYJ ÜZENETET!