Gaura Krisna Dásza

Yoga-sūtra I.17. fordítás és magyarázat 2. Az anyagi tudat jellemzői és tartalma a samprajñātában

Sajnos a Jóga-szútra első kötetének kiadási munkái sokáig lefoglaltak, és mostanában túl sokat is utazom. Ennek köszönhetően a blogbejegyzéseim is megritkultak. E mostani bejegyzésben folytatjuk a samprajnata-samadhival kapcsolatos ismeretek bemutatását (I.17. sūtra) Meg kell említenünk, hogy akár az előző

Bővebben

20 május, 2016
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.17. fordítás és magyarázat 1. A samprajñāta-samādhi.

I.17. sūtra vitarka-vicārānandāsmitā-rūpānugamāt samprajñātaḥ A samprajñāta [a meditáció gyakorlása és a lemondás által elért olyan racionális tudatállapot, amely]ben a [meditációs tárgy] durvafizikai szintű analízise (vitarka), annak finomfizikai szintű elemzése (vicāra), valamint a[z ebből fakadó] boldogságérzet

Bővebben

11 március, 2016
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.16. magyarázat 2. A jógi anyagi világtól való eltávolodásának anatómiája.

Az I.16. sūtrában Patañjali a puruṣa szót használja a lélekre. Néha Istennel kapcsolatban is említik e kifejezést, Őt azonban e mű külön, az īśvara szóval illeti. Puruṣa azt jelenti, hogy személy. Egyéniséggel, személyiséggel, eredetileg lelki tulajdonságokkal és tudattal rendelkező személy, aki a lelki szférákban

Bővebben

25 február, 2016
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.16. fordítás és magyarázat 1. A legmagasabb rendű lemondás (para-vairāgya) elérésének feltétele

I.16. sutra tat-paraṁ puruṣa-khyāter guṇa-vaitṛṣṇyam E [lemondásnak a] legmagasabb rendű formája az, amikor a lélek (puruṣa) felismerésének, illetve megtapasztalásának következtében a jógi fizikai világ (a guṇák) iránti szomja teljesen megszűnik. [I.16.] Ebben a sūtrában Patañjali kiemeli, hogy a vairāgyának

Bővebben

23 február, 2016
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.15. magyarázat 5. Megvalósítható-e és hogyan a lemondás (vairāgya) elvének követése

A lemondás sem az alacsonyabb (apara-vairāgya) sem pedig a magasabb (para-vairāgya) szinten nem feltétlenül jelenti a társadalmi kapcsolatokról és kötelességekről való lemondást, vagy egy himalájai barlangba való visszavonulást. Ez a lemondásról alkotott téves kép, bár az bizonyos esetekben, amikor a hely, az idő

Bővebben

25 november, 2015
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.15. magyarázat 4. A lemondás (vairāgya) típusai és megvalósításának szintjei

A vairāgya anyagi érzéktárgyaktól történő elkülönüléstől a teljes vágytalanságig tartó fokozatos folyamatának alapvetően két szakaszát különböztetjük meg. Amíg a lemondás akaratlagos fizikai, vagy mentális erőfeszítést igényel, addig apara-vairāgyáról, vagyis egy alacsonyabb szintű lemondásról beszélünk, amikor

Bővebben

19 szeptember, 2015
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.15. magyarázat 3. A lemondás (vairāgya) hiányának eredményei

Vannak emberek, akik naponta több órát meditálnak, vagy mindennap eljárnak a templomba, van, aki minden nap elolvassa a teljes Bhagavad-gītāt, vagy van, aki órákat áll a templomi mūrtik, istenszobrok előtt imákat mondva, de ami igazán fontos, az az, hogy közben valójában mire gondolnak. Anélkül, hogy távol tartjuk

Bővebben

16 szeptember, 2015
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.15. magyarázat 2. A lemondás (vairāgya) jelentősége

A védikus szentírások szerint lehetetlen komoly fejlődést elérni anélkül, hogy az ember ne végezné a transzcendentális tudás (jñāna) tanulmányozásának, a világi dolgokról történő lemondás végzésének (vairāgya) és az Isten iránti odaadásnak (bhakti) a gyakorlatait.[1] A vairāgyával kapcsolatban Kṛṣṇa a következőket

Bővebben

27 augusztus, 2015
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.15. fordítás és magyarázat 1. A lemondás (vairāgya) meghatározása és szerepe a jógában

I.15. sūtra dṛṣṭānuśravika-viṣaya-vitṛṣṇasya vaśīkāra-saṁjñā vairāgyam A lemondás az a tiszta és szabályozott tudatállapot, amelyben [az ember] legyőzi a „látott” [az érzékekkel közvetlenül tapasztalható evilági], és a „hallott” [a Védák által kinyilatkoztatott túlvilági, mennyei] érzéktárgyak iránti szomját.

Bővebben

23 augusztus, 2015
0 Hozzászólások

Yoga-sūtra I.14. magyarázat 6. Negyedik kritérium – a szorgalmas gyakorlás, avagy mit tegyünk, ha nehezen megy?

A biztos alapon nyugvó gyakorlásnak a negyedik jellemzője az, hogy nagy szorgalommal végezzük (āsevita). Ez minden bizonnyal összefügg a gyakorlás minden eddig említett jellemzőjével. Ami kiemelendő ezzel kapcsolatban az a lelkesedés, amely ezt a szorgalmat lehetővé teszi. A különböző yoga-hagyományok lelki

Bővebben

14 augusztus, 2015
0 Hozzászólások

Az önvaló útjain...

Yoga-sūtra I.17. fordítás és magyarázat 2. Az anyagi tudat jellemzői és tartalma a samprajñātában

Yoga-sūtra I.17. fordítás és magyarázat 1. A samprajñāta-samādhi.

Yoga-sūtra I.16. magyarázat 2. A jógi anyagi világtól való eltávolodásának anatómiája.

Yoga-sūtra I.16. fordítás és magyarázat 1. A legmagasabb rendű lemondás (para-vairāgya) elérésének feltétele

Yoga-sūtra I.15. magyarázat 5. Megvalósítható-e és hogyan a lemondás (vairāgya) elvének követése

Yoga-sūtra I.15. magyarázat 4. A lemondás (vairāgya) típusai és megvalósításának szintjei

Yoga-sūtra I.15. magyarázat 3. A lemondás (vairāgya) hiányának eredményei

Yoga-sūtra I.15. magyarázat 2. A lemondás (vairāgya) jelentősége

Yoga-sūtra I.15. fordítás és magyarázat 1. A lemondás (vairāgya) meghatározása és szerepe a jógában

Yoga-sūtra I.14. magyarázat 6. Negyedik kritérium – a szorgalmas gyakorlás, avagy mit tegyünk, ha nehezen megy?

Facebook

Gaura Krisna Dásza

Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola

Hírlevél feliratkozás